Ha már ennyire a színek bűvöletében élek, úgy gondoltam, ideje utánanézni a jelentéseiknek – hisz akár tudat alatt is hathatnak ránk az egyes árnyalatok. A színpszichológia szerint tehát:

� A narancssárga: A sodró energia, lüktető lelkesedés, hatékonyság színe. Vidámságot, melegséget, társíthatunk hozzá – de erőszakosságot és veszélyt is jelezhet. A vörösnél kevésbé agresszív, köszönhetően a sárga játékosságának. Amerikában a tökök és a Halloween színe, míg a buddhisták számára a spiritualitást és békét szimbolizálja. Japánban a civilizációt és tudást társítják hozzá.

�A sárga: tipikusan a napfény vidámságát hordozza, az optimizmust, fényt, gazdagságot (arany) jelképezi – de néhány negatív konnotációja is ismert: Kínában a pornográfiához kapcsolják, Egyiptomban a gyászhoz, míg Európában jelentheti az árulást, féltékenységet és gyakran a halát is. A magyar folklórban is sokszor előfordul, mint a betegség és a halál előjele.

�A zöld: jellemzően a fiatalság, üdeség, a természet színe. Termékenységgel, gazdagsággal (gondolj pl USA dollárra), egészséggel és életerővel asszociáljuk. Kínában azonban a szégyen színe, a megcsalt férjek zöld kalapot viselve válnak köznevetség tárgyává. Írországban a jó szerencsét, de Dél-Amerikában sok helyen a halált jelképezi. A magyar népviseletekben a félgyász színe a tompa zöld és kék volt. Nyugtató, vérzéscsillapító hatása miatt kórházakban alkalmazzák előszeretettel.